Exosomes from Muse MSC Stem Cells, Derived from Placenta (Wharton’s Jelly) | 100 Billion

Mik azok az Exoszómák?

Az exoszómák olyan extracelluláris vezikulák, amelyeket a sejtek termelnek, és nukleinsavakat, fehérjéket, lipideket és metabolitokat hordoznak. Egészséges és kóros állapotokban egyaránt a közeli és távoli sejt-sejt kommunikáció mediátorai, és a sejtes biológia számos aspektusára hatással vannak.

Az exoszómák membránnal határolt extracelluláris vezikulák, amelyek átmérője változó lehet. Kimutatták, hogy a legtöbb sejttípus szekretál exoszómák, beleértve az immunsejteket (B-sejtek, T-sejtek, hízósejtek, dendritikus sejtek), neuronális sejteket, epiteliális sejteket, endoteliális sejteket, embrionális sejteket, rákos sejteket és a mezemchimális őssejteket (MSC-k).

Az „extracelluláris vezikulum – EV” kifejezés gyűjtőnévként több vezikulafajtát foglal magában, köztük az exoszómák, mikrovezikulákat és apoptotikus testeket. Ennek ellenére az „exoszóma” kifejezés kifejezetten azokra a vezikulumokra utal, amelyek a multivezikuláris testekben (MVB) képződnek.

Az exoszómák létfontosságú információkat és makromolekulákat hordoznak kiindulási forrásukból, így kiemelt szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Ezek a makromolekulák különböző fehérjékből, enzimekből, transzkripciós faktorokból, lipidekből, extracelluláris mátrixfehérjékből, receptorokból és nukleinsavakból állnak.

Fókuszunk a személyre szabott terápiához készült gyógyszerkészítmények gyártása az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete, valamint a 2001/83/EK irányelv előírásainak megfelelően – olyan exoszómák, amelyek Muse MSC őssejtekből származnak.

Minden más, például vérsejtekből vagy más sejttípusokból illetve emberi testnedvekből származó exoszóma nem kapcsolódik a regeneratív orvosláshoz, és nem vesz részt az önmegújító folyamatokban; ezek csupán laboratóriumi információt hordoznak a szervezetben zajló közelgő folyamatokról.

A pácienseknek olyan exoszómák kell keresniük terápiás céllal, amelyek őssejtekből származnak, és nem ismeretlen eredetű exoszómák, ha valódi terápiás hatást kívánnak elérni!

Az exoszómaterápia alkalmazását orvos írja elő, és történhet intravénásan, intramuszkulárisan vagy szubkután. A célok és a terápiás protokollok a kezelőorvos döntésétől függenek.

Milyen előnyöket biztosíthatnak az exoszómák?

• A sejtek közötti kommunikáció támogatása: Az exoszómák biológiailag aktív molekulákat (fehérjéket, lipideket, RNS-t) szállítanak, amelyek elősegítik a sejtek közötti jelátvitelt és a fiziológiai folyamatok összehangolását.

• Gyulladáscsökkentő mechanizmusok: Az exoszómák található bizonyos molekulák szabályozhatják az immunrendszer reakcióját, és hozzájárulhatnak a gyulladásos folyamatok egyensúlyban tartásához.

• A sejtes regeneráció támogatása: Az exoszómákat olyan tényezőkként vizsgálják, amelyek részt vehetnek a sejtes proliferációban, angiogenezisben és a szövetek természetes megújulási folyamataiban.

• Immunmoduláló tulajdonságok: Bizonyos exoszómák befolyásolhatják egyes immunsejtek aktivitását, ezáltal elősegítve a megfelelő és kontrollált immunválaszt.

• Potenciál a regeneratív folyamatok támogatására: Növekedési faktorok és mikroRNS-ek szállítási képességük miatt az exoszómák intenzív kutatás tárgyát képezik a sérült szövetek természetes helyreállításában betöltött szerepük miatt.

• Természetes biomolekula-szállító rendszer: Kis méretüknek és lipidtartalmú membránjuknak köszönhetően az exoszómák kíméletes és fiziológiás módon képesek molekulákat célsejtekhez juttatni.

• Alacsonyabb immunogenitás: A sejtszintű terápiákkal ellentétben az exoszómák nem tartalmaznak sejtmagot és nem hordoznak olyan genetikai anyagot, amely integrálódhat a szervezetbe, így kisebb valószínűséggel váltanak ki nemkívánatos immunreakciókat

Mit jelent a stemsejtek szekretómája?

Tudományos értelemben a szekretóm a stemsejtek által a külső környezetbe kibocsátott összes anyag összessége. Ez magában foglalja a mikrovezikulákat, exoszómák, fehérjéket, citokineket (sejtes hírvivők), hormonszerű anyagokat és az úgynevezett immunmoduláló molekulákat.

A modern tudomány szerint a stemsejtek hatása az eddig elvégzett klinikai vizsgálatokban nem csupán maguknak a sejteknek köszönhető, hanem azoknak a vezikuláknak, fehérjemolekuláknak és más anyagoknak – például citokineknek –, amelyeket a sejtek kibocsátanak. Ezeket az anyagokat, amelyek a külső környezetbe jutnak, összefoglalóan „szekretómnak” nevezik, mivel a kibocsátás folyamata a szekréció. Hogy pontosan mely szekretómbeli anyagok váltják ki a tényleges biológiai hatásokat, azt a tudomány jelenleg még nagyrészt nem ismeri. Exoszómák donor eredetű Muse MSC – mezencimális őssejtekből kerülnek kinyerésre.

Az exoszómák, amelyek átlagos átmérője 50–100 nanométer, az EV-k egy alcsoportját képezik. Az exoszómák biogenezise magában foglalja eredetüket az endoszómákban, majd az ezt követő kölcsönhatásokat más intracelluláris vezikulákkal és organellumokkal, amelyek meghatározzák végső tartalmukat. Sokféle összetevőjük közé tartoznak nukleinsavak, fehérjék, lipidek, aminosavak és metabolitok, amelyek tükrözhetik sejteredetüket. Különböző betegségek során az exoszómák betekintést nyújtanak a megváltozott sejtes vagy szöveti állapotokba.

Az MSC-ből (mezenchimális őssejtekből) származó exoszómák kedvező eredményeket mutattak, amelyek hasonlóak a sejtes terápiában megfigyeltekhez a regeneratív és neovaszkularizációs hatások tekintetében, valamint antiapoptotikus, anti-remodelláló és gyulladáscsökkentő tulajdonságaikban. A szülősejtekhez képest az exoszómák több előnyt is demonstráltak, beleértve az alacsonyabb immunogenitást és a daganatképződés kockázatának hiányát. Az utóbbi időben új megközelítéseket fejlesztettek ki hatékonyságuk és stabilitásuk javítására, beleértve a transzplantáció előtti előkondicionálást, az MSC-ből származó kivont exoszómák alkalmazását vagy használatukat célzott gyógyszer-szállító rendszerként.

Az MSC-ből (mezenchimális őssejtekből) származó exoszómák immunmoduláló és gyulladáscsökkentő hatásokat mutatnak, amelyek csökkentik az idegszövet károsodását. Az MSC-ből származó exoszómák immunmoduláló hatása az exoszómák miRNS-ek kölcsönhatásának köszönhető. Az MSC-ből származó exoszómák képesek átalakítani a makrofágokat M0 és M1 fenotípusokból M2 fenotípusba. Ezenkívül növelik az M2-höz kapcsolódó citokinek, például a TGF-β és az IL-10 szekrécióját, és csökkentik az M1-hez kapcsolódó citokinek (IL-6, IL-12 és TNF-α) szintjét.

Az elmúlt néhány évtizedben a mezenchimális őssejtekből származó exoszómák (MSC-Exs) jelentős figyelmet kaptak, mint terápiás eszközök a regeneratív medicinában. Az exoszómák extracelluláris vezikulák (EV-k), amelyek fontos szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban olyan folyamatokon keresztül, mint a stresszválasz, az öregedés, az angiogenezis, valamint a sejtdifferenciáció és kommunikáció.

Röviden, az MSC-exoszómák intelligens gyógyszer-szállítási megközelítésként szolgálhatnak azáltal, hogy exogén vegyületeket és biomolekulákat juttatnak el a regeneratív medicinában, még őssejtek használata nélkül is.

Az MSC-exoszómák számos potenciális terápiás előnyük van a szintetikus nanorészecskékkel, liposzómákkal, egyedi molekulákkal és sejtekkel összehasonítva. Ez új, előnyös tulajdonságaikból ered, mint például a kisebb méret, az alacsonyabb komplexitás, a sejtmag hiánya (ami megelőzi a neoplasztikus transzformációt), a fokozott stabilitás, a könnyebb előállítás, a hosszabb tárolhatóság, valamint a képesség fehérjék, kis molekulák vagy RNS betöltésére biomolekulák szállítása céljából.

Az MSC-exoszómák továbbá módosíthatók úgy, hogy különböző antitesteket vagy felszíni receptorokat jelenítsenek meg, amelyek lehetővé teszik terápiás anyagok célzott szállítását meghatározott szervekhez, szövetekhez és sejtekhez. Emellett az MSC-exoszómák többféle biológiai molekulát is elfogadnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy egyszerre több terápiás megközelítésben vegyenek részt — olyasmiben, amit a hagyományos kis molekulák nem képesek elérni.

Ezért itt áttekintjük az exoszómák molekuláris mechanizmusainak legújabb előrehaladását a regeneratív medicinában és az exoszómák, valamint megvizsgáljuk az exoszómák potenciális terápiás alkalmazásait a szövetregenerációban betegségek, sérülések vagy krónikus állapotok helyreállítása során.

Mi az az exoszóma-terápia?

Az exoszóma-terápia exoszómák – kis vezikulák – alkalmazását foglalja magában intravénás, intramuszkuláris vagy szubkután beadásra, az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendeletével és a 2001/83/EK irányelvvel összhangban jóváhagyott módon.

Ezek az exoszómák biomolekulák együttesét tartalmazzák, beleértve fehérjéket, nukleinsavakat és lipideket, amelyek célzottan juttathatók el meghatározott sejtekhez, hogy kívánt biológiai választ váltsanak ki. Ez egy új orvosi kezelési forma, amelyet számos potenciális alkalmazási területen vizsgálnak.

Az exoszóma-terápia egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, és az Európai Unióban egyedül mi kínálunk a 2001/83/EK irányelvnek megfelelően jóváhagyott, személyre szabott terápiára gyártott gyógyszerkészítményeket, amelyek kifejezetten az adott páciens számára készülnek.

Sok orvos úgy véli, hogy az exoszómák alkalmazása előnyökkel járhat — ez azon kutatásokból ered, amelyek összefüggést mutatnak a mezencimális őssejt-terápiák egészségügyi előnyei és az exoszómák között.

Az exoszómák mezencimális őssejtek természetes módon bocsátják ki, és az MSC-k rendelkeznek a legnagyobb mennyiségű exoszómával az emberi szervezet összes sejtje közül.

Potenciális terápiás alkalmazások:

Az őssejteket széles körű orvosi kezelésekben való alkalmazási lehetőségeik miatt vizsgálják, beleértve a sérült szövetek és szervek helyreállítását és regenerációját. Az exoszómák ezzel szemben olyan potenciális eszközként kutatják, amely képes terápiás molekulákat célzottan eljuttatni a szervezet meghatározott sejtjeihez. Számos állapot – autoimmun, neurodegeneratív, kardiovaszkuláris betegségek és sok más – esetében javasolják potenciális terápiaként.

Miért növekszik az érdeklődés az exoszóma-terápia iránt?

A 2016-ban James R. Edgar és kollégái által végzett tanulmány szerint több ok is magyarázza az exoszóma-terápiák iránti fokozott érdeklődést:

Úgy vélik, hogy az exoszómák közvetítő szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban, makromolekulák és jelek továbbításában az emberi szervezet sejtjei között.

Az exoszómák tulajdonítják fehérjék, lipidek, mRNS, miRNS és DNS terjesztésének szerepét.

Feltételezhető, hogy az exoszómák hatékony gyógyszerhordozó vektorok lehetnek, mivel sejthártyákból állnak, nem pedig szintetikus polimerekből, így a gazdaszervezet mellékhatások nélkül tolerálhatja őket.

Tárolás: Rövid táv: 2–8°C; Hosszú táv: –80°C.